Játékosítás, miért éppen most?

A játékosítás kezdete, azaz a játékok és a motiváció kapcsolata  az emberiség hajnaláig vezethető vissza, a történelem során az emberek mindig is próbálták a feladataikat érdekesebbé, szórakoztatóbbá tenni. Az első vadászok, akiknek eszébe jutott, hogy versengjenek egymással és ezt valahogy számon is tartsák azaz offline kihívásokat teljesítettek, már tudtukon kívül olyan elveket használtak, ami sok modern játéknak is az alapja.

A modern értelemben vett, szervezeti környezetben alkalmazandó játékosításra az igényt először egy Charles Coonradt nevű úriember ismerte fel az 1980-as években. Coonradt azt vizsgálta, hogy miért dolgoznak az emberek keményebben a sportban és egyéb rekreációs tevékenységek végzése közben, mint a munkájuk során.

A témában írt könyvében végül öt okra vezette vissza a választ:
• Egyértelműen meghatározott célok
• Az eredmények pontos vezetése, megjelenítése
• Gyakori és gyors visszajelzés
• A döntések során nagy önállóság
• Következetes tréning, fejlődés

Ezek a megállapítások erősen egybevágnak a modern motivációs elméletekkel, és a gamification módszereivel. Azonban, ha az elméleti alapok látszólag már legalább 35 éve léteznek, akkor jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért csak az elmúlt néhány évben robbant be a köztudatba a játékosítás módszertana?

Bár a motivációs elméletek is sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben, a leginkább hangsúlyos ok mégis az életünk minden részére kiható technológiai fejlődés, vagy divatos kifejezéssel élve: a társadalmunk digitális transzformációja. A digitális transzformáció alatt sokszor szervezeti folyamatok átalakítását értjük, pedig tágabb értelemben az emberiség nagy többségének életvitele is átalakulóban van a digitalizáció által. A fiatalabb generációk felnövése során a virtuális világ legalább akkora szerepet játszott, mint a valós környezetük. Az online térben pedig jóval erősebben érvényesülnek a Coonradt által is leírt motívumok.

Mivel az Y és Z generáció már egy ilyen játékos motívumokkal tűzdelt, folyamatos megerősítéssel teli környezetben szocializálódott, ezért sokszor már nem csak méltányolja, hanem el is várja ugyanezt az élményt a mindennapok során a munkában is. Többek közt ennek a fiatal nemzedéknek a munkahelyi elköteleződését segíti elő a gamification.

Share this post